Amikor a nap nyugodni tér
egy csillag az égen álmot kér
Egy álom melyet csoda jár át,
egy kép mely lelkemen fut át
Szeme mint csillag ragyogás
Járja át az égboltnak csodáját
És lassan megpillantja e csodát
Káprázik, felcsillan cikázik az égen
Lelkét már a boldogság járja át
Érzi a szeretet suhanását az éjen át
És megjelenik szívében a csodás vágy
Halkan ezt suttogja ki ez a lány?
Nem ,ő nem lehet egy egyszerű lény
ő egyszerűen csak egy csodás tény
Ki megjelent szívem dobbanásának idején
Arcával rabul ejtette szememnek fényét
Szeretetével elém tárta a világ szebbik énjét
Kiérdemeltem e csodát? elmélkedik elmém…..
Önzetlenül szeretni ,kedvesnek lenni?
Te vagy ki mindezt meg tudtad tenni
Kivel ha beszélek újra van kedvem nevetni
Egyszerűen nem tudlak téged nem szeretni
És ha azt mondanák elkéne e csodát feledni
Én nem tudnák mást tenni csak zokogni
Testem porba hullasztva szereteteden merengni
Az ígéretet hogy csillag csodád mindig ragyogni fog
Versbe foglalom ,szemed csillagát a szívembe zárom
Gondolataim lassan lezárom tollam belekarcolta eme lapra
Az érzést melyet e csoda iránt érzek és szeretem befogja ragyogni
Kettőnk barátságát egy egész életen át, külön utakon mégis örökké
Együtt ,gondolkodik elmém …talán így lesz…..
